Édes Élet

 

img_3992

Az édességek történetében a legnagyobb mérföldkövet az ipari forradalom jelentett. Ettől kezdve szélesebb lett a paletta, nagyobb mennyiségben és olcsóbban kerültek piacra az édességek. A legkedveltebb a mai napig a csokoládé, amelyet valamilyen formában naponta több mint egymilliárd ember fogyaszt.
Elődeink sokáig csupán a mézet ehették édességként, így alakultak ki a mézeskalácsos céhek a XVII. század elején. A magyarországi cukrászat megteremtői külföldről jött mesterek a „pepecsművesek” voltak. Az első cukrászdák a reformkor idején nyíltak meg. A mestereket ekkor még cukorműveseknek, cukorsüteményeseknek hívták. Széchenyi István használta először a cukrász kifejezést az 1830-ban megjelent Hitel című tanulmányában.
Pataki János a Nemzetközi Cukrászszövetség elnöke szerint a hungarikumnak számító sütemények a következők:

Dobos torta
Dobos József cukrászmester 1985-ben alkotta és saját nevével látta el tortáját. A dobos torta 5 réteg piskóta lapból és vajas csokoládékrémből áll amit karamellcukros tetővel borított.

pozsonyi kifli
A kifli elnevezést a törökök sikertelen ostroma után Wendler bécsi sütőmester találta ki. A városon kívül épült Szent István templom tornyára a törökök kitűzték a félholdat, amit később visszacseréltek a derék helyiek keresztre. A kitaláló ötlete az volt, hogy „megeteti” a félholdat az emberekkel kárpótlásul, amiért az ostrom alatt annyit koplaltak. Lássuk be, humora volt az öreg Wendlernek:)
A külhonból Pozsonyba érkezett mesterek között voltak a bécsi Wendler család leszármazottai is, akiknek egyik későbbi utódja, Wendler Gusztáv sütötte a 19. század végén az egyik legfinomabb pozsonyi patkót. Magyar ember ugyan nem nagyon nyúlt a recepthez, de Pozsony miatt még lehetne hungarikum, csak van egy kis probléma: a szlovák állam 2009-ben bejegyeztette az Európai Unióban a pozsonyi szlovák eredetét (a beadványban ezt részletesen is bizonyítva) Bratislavský rožok néven. Hát, erről kicsit lekéstünk, ám fogyasztását annál inkább az ott ülésező magyar országgyűlés tagjai tették népszerűvé. Gyakorta még Kossuth Lajos is ezzel a patkó alakú édességgel fejezte be az ebédjét.

Rigó Jancsi
A XIX. század második felében, Rigó János nevű cigányprímás zenésztársaival járta a világot. 1896-ban egy párizsi étteremben olyan szívhez szólóan húzta a a magyar nótákat, hogy a belga Chimay herceg jóval fiatalabb felesége, Claire Ward -általában Ward Klára néven említik a források- azon nyomban belehabarodott. Elhagyta férjét és Jancsi is elvált feleségétől, Barcza Mariskától. A történet nagy port kavart, nagyjából olyan érdeklődés kísérte, mint a mai „sztárok” magánéletét, számos lap, köztük a Mikszáth Kálmán főszerkesztésével működő Országos Hírlap is tudósított a válóperről. Rigó Jancsi egy pesti cukrászdában kedveskedett szerelmének a csokis, krémes süteménnyel. A cukrász, aki készítette és akinek a nevét nem tudjuk, mai divatos szóhasználattal élve „marketingfogásként” Rigó Jancsiról nevezte el a sütit. Számítása beigazolódott, a rigójancsi hatalmas népszerűségre tett szert. A szerelem annál kevésbé bizonyult tartósnak, tíz év után különváltak útjaik.

somlói galuska
Az 1950-es években Gollerits Károly találta ki a somlói galuskát. Gollerits 16 évig volt a Gundel étterem vezető főpincére. A megvalósítás azonban Szőcs József Béla cukrászmester érdeme volt, aki a Gerbeaud cukrászdában töltött tanulóévek után került a Gundelbe. Az új desszerttel, szintén az 1958-as brüsszeli világkiállításon, nagy sikerrel és szakmai díj elnyerésével szerepelt. A nevet is ő adta a süteménynek, méghozzá a fóti Somlyóról, amelynek lábánál évtizedek óta élt a közeli Kisalagon, ahol később a saját cukrászdája is működött. Úgyhogy bátran kijelenthetjük, ez aztán igazi hungarikum, de az elég bonyolult recept miatt számos agyonáztatott borzalmakkal is találkozhatunk. Székesfehérvári születésű vagyok, ezért megemlíteném, hogy 2014-ben az Ország tortája a Somlói revolúció, ami a székesfehérvári Damniczki Cukrászda tulajdonosának, Damniczki Gyula Balázsnak alkotása.

Rákóczi túrós

rákóczi túrós
Kevesen tudják, hogy a Rákóczi túrós névadója nem a fejedelem Rákóczi Ferenc, hanem Rákóczi János cukrász és mesterszakács.

A sütemény különlegessége a megszokott édes lepényektől való eltérése; a túrótöltelék fedésére tészta helyett cukros tojáshabot tesznek.

http://orsamorzsa.com/rakoczituros/